Megjelent:
Netbaby, 2008. május

2 éves meséli: „szampóó, mosssza , tusz, szálí – bátol”.
Megfejtés: Hagytam, hogy édesanyám samponnal megmossa a hajamat.
Majd letusolta, megszárította. Bátran bírtam.
Ezek a szavak valójában mondatok. Ezek a szavak valóban körülírnak egy helyzetet,
értő fül számára korrekt módon. 
Ha egy kétéves ilyesféléket mondogat – füleljünk, jegyezzük fel, naplózzuk, mert a
legnevettetőbbeket is el fogjuk feledni, mire iskolás lesz! -, ez rendben van.
Ha ennél szürkébb a közlése, de ilyesmiket jelez, akkor talán nem aggodalmaskodnék: 
– igen, a különböző funkciófejlődések mutatnak összecsengéseket, ide-oda – ezt inkább
a múltba tekintve lehet aztán jobban értelmezni (napló!).
– alkatilag vagyunk gyorsabbak-megfontoltabbak, nyitottabbak-zártabbak… – ami nem jó és
nem rossz, hanem figyelemre méltó tény, a legkülönbözőbb élethelyzetekben
– igen, lehet, hogy ez a kétéves (lehet, hogy ő egy tűnődőbb fiú?) a dolgait általában nem
sieti el – a nagymozgásos aktivitását és a beszédaktivitását sem
– lehet, hogy ez a kétéves valamely funkció gyakorlásában akkora örömét leli – akár a
megszerzett mozgásosságban -, hogy ez egy másik funkció fejlődését megtorpantja.
Tehát: a fenti „ide-oda” egyik felét jelentheti, hogy a gyerek általánosan gyors-heves-hirtelen,
így hamar felállt-elindult-szavalt (elesett-eltörte-dadogni kezdett-összeverekedett) vagy ennek
ellenkezője. Az ide-oda másik megjelenési módja, hogy pl. amikor a helyzetváltoztatás okán
mindenfelé közlekedni kezdett a világában, szinte elnémulva csodálta környezetét.
A jelenlegi „vivőfunkció” hátráltatja a többit.

Tipp:
Rutinosan sokat beszélő anyaként lépjen le egy szintet és kicsit ravaszkodjék:
– Ö
– Kéred a labdát?
– …
– Mindjárt leveszem, nézd, itt is van – mondd te is, labda!
– …
– Labda – mondd te is – labda. (nyújta felé, mindjárt eléri, de még nem)
– Aa
– Nagyon jó! Tessék
Szóval, a szokott beszélgetések során eleinte főként konkrét tárgyakat csak akkor nyújtson át,
ha annak megnevezését a gyermek megismétli, vagy legalább igyekszik megismételni (a néma
mutogatás, hm nem elfogadható…, legalább valami kis hangot adjon).
Ennek következő fokozata a cselekvések ilyen ismétléses megnevezése (leveszem, felveszem,
megmosom, lerakom…), majd a mondatértékű szavak (tessék, köszönöm, én, jó), rövid mondatok
jönnek, ezeket a leporellós képeskönyvek építgetésekor is lehet mondogatni.
Ha szisztematikus, napi többször több percnyi munkával nem érez változást (új szavak,
mondatok megjelenését) 2-3 héten belül, akkor kérjen konzultációs időpontot egy olyan 
logopédustól, aki foglalkozik a beszédindítás terápiájával.